Adminisztráció. Mindenki szeretné gyorsabban, könnyebben, lehetőleg papír- és érintésmentesen, környezetbarát módon intézni. Az elektronikus aláírás a digitális transzformációs projektek kulcsfontosságú eleme, ami számos gyakorlati kérdést szokott felvetni az elektronikus aláírások egyes fajtáinak joghatásaival, kötelező erejével kapcsolatban egy-egy ország joghatósága alatt. Az InvestCEE LegalTech Consultancy és a SimpLEGAL ügyvédi iroda közös piacelemző riportja Magyarországra fókuszál és a hagyományos, tintával papírra írt kézjegy itthon elérhető elektronikus alternatíváit elemzi. Az elemzés kivonata a FintechZone blogon is olvasható.
Hiteles hivatalos dokumentumokat nemcsak papír alapon, hanem elektronikusan is létrehozhatunk — akár ingyenesen is, itthon és országhatáron túl is széleskörűen elérhető technológiák használatával. Az elektronikus aláírási technológiák folyamatos fejlődésének, a digitalizáció globális elterjedésének és az eIDAS (Electronic Identification, Authentication and Trust Services, vagyis az elektronikus azonosítás-, hitelesítés- és bizalmi szolgáltatásokról szóló) EU Rendelet (röviden: eIDAS Rendelet) joghatásainak köszönhetően a vállalatok és a magánszemélyek is egyre inkább úgy tekintenek az elektronikus ügyintézésre, mint a papíralapú megoldások egyenértékű alternatívájára, az üzleti- és a magánéletben egyaránt.
2014 szeptembere óta az eIDAS Rendelet az EU összes tagállamában elismeri az elektronikus aláírások hitelességét. Az Elektronikus aláírások Magyarországon (ingyenesen hozzáférhető) piaci elemzés célja, hogy világos útmutatást adjon a mindennapi üzleti- és magánügyek elektronikus intézéséhez Magyarországon – kifejezetten a jogi kötelezettségvállalásra alkalmas és hazánkban hivatalosan elfogadott elektronikus aláírások szemszögéből.
Mit értünk elektronikus aláírás alatt? Mely típusok eredményeznek érvényes jogi kötelezettségvállalást?
A tintával írt kézjegy évszázadok óta azt bizonyítja, hogy az adott dokumentumot valóban a megnevezett aláíró írta alá. A papír dokumentumon tett jognyilatkozat érvényességét a kézzel írt aláírás egyedi grafikája, valamint a papírhoz való eltávolíthatatlan (vagy nehezen eltávolítható) kapcsolódása biztosította. A hagyományos kézjegyhez hasonlóan az elektronikus aláírás (e-aláírás) is az aláíró személy sajátja és elválaszthatatlanul kapcsolódik az aláírt vagy hitelesített elektronikus okirathoz. Ezeket a biztonsági követelményeket azonban az elektronikus aláírás digitális úton, kriptográfiai eszközökkel biztosítja: a dokumentum szerkezetébe ágyazott kódolással vagy záradékkal (más kifejezéssel: digitális bélyegzővel), továbbá az aláírás ellenőrizhetőségét bárki számára biztosító elektronikus tanúsítvánnyal.
Noha számos e-aláírási megoldás létezik helyi és globális szinten egyaránt, számottevő különbségek vannak az egyes megoldások között és ezek — az általánosan elfogadott papír alapú aláírástól eltérően — kontextustól, valamint az egyes országok joghatóságától függően, más-más jelentőséggel alkalmazhatóak elektronikus dokumentumok hitelesítésére. Az Elektronikus aláírások Magyarországon elemzés az eIDAS rendelet által elismert e-aláírás (egyszerű, fokozott biztonságú és minősített e-aláírás) típusokat is áttekinti és itthoni gyakorlati alkalmazásukra reflektál.
A riport összesen hat, Magyarországon hivatalosan elfogadható és érvényesíthető jogi kötelezettségvállalást lehetővé tevő e-aláírási megoldást tekint át részletesen, összehasonlító szempontok szerint:
- A magyar állam által biztosított e-dokumentum hitelesítés (“AVDH”)
- A magyar állam által biztosított, eSzemélyihez tartozó minősített e-aláírás
- Minősített e-aláírások a NetLock Kft.-től és a Microsec Zrt.-től
- Fokozott biztonságú elektronikus aláírás a Digitoll Kft.-től
- Minősített elektronikus aláírás a TrustChain Systems Kft.-től
Elektronikus Aláírás megoldások az üzleti életben
Míg a helyi jogszabályok (Magyarországon és más országokban is) szigorúan meghatározzák azokat a jogi és közigazgatási eseteket, amelyek minősített e-aláírás használatát követelik meg, a bizalomra épülő magánéleti és üzleti kapcsolatok általában nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé a felek között. A kölcsönös bizalom pedig nagyobb mozgásteret biztosít a felek számára az e-aláírások kiválasztásánál és az e-dokumentáció előállításánál egyaránt. Valójában a magán- és üzleti kapcsolatok optimális alakulása kifejezetten azt igényelné, hogy a felek kölcsönös bizalommal forduljanak egymáshoz és ne szorítkozzanak a minősített e-aláírások szigorú követelményeire, hanem egymás között fokozott biztonságú, de lazább jogi és technikai követelményeket fogadjanak el. Éppen ezért a minősített e-aláírások mellett az egyszerű e-aláírásoknak és a fokozott biztonságú e-aláírásoknak is megvan a maguk helye és szerepe a mindennapokban, különösen a bizalmi alapú helyi üzleti kapcsolatokban vagy nemzetközi üzleti környezetben.
Az Elektronikus aláírások Magyarországon elemzés listázza a legmagasabb szintű hazai biztonsági előírásoknak megfelelő e-aláírási megoldásokat, és kitekint néhány más, nemzetközileg is ismert üzleti megoldásra is. Az eIDAS Rendelet alapján ezek a mindenki számára elérhető nemzetközi megoldások nagyrészt egyszerű e-aláírásnak vagy fokozott biztonságú e-aláírásnak minősülnek, és sok esetben virtuális platform környezetbe vannak ágyazva, amelyek további hozzáadott értékű funkcionalitásokat nyújtanak a felhasználók számára.
Következtetések
A jelenlegi időszakban, amikor gyorsított tempóban térünk át az adatokra és elektronikus munkafolyamatokra épülő digitális gazdaságra, az elektronikus aláírások használata is egyre inkább mindennapi gyakorlattá válik az üzleti- és magánéletben egyaránt. Az Elektronikus aláírások Magyarországon elemzés szerzői a vállalati tevékenységeknek leginkább megfelelő e-aláírási megoldások kiválasztásához konkrét javaslatokat is megfogalmaznak. Összességében minden e-aláírás szolgáltató célja az, hogy jobb ügyfél- és munkavállalói felhasználói élményt teremtsen és emellett gyorsabb, kevesebb kockázattal járó és alacsonyabb áron elérhető elektronikus adminisztrációs folyamatokat tegyen lehetővé. Az elektronikus aláírások alkalmazása azonban nem csak jogi és információbiztonsági kérdés.
Valójában elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a technológia hogyan változtatja meg a mindennapi ügyintézésünket, milyen új munkafolyamatokat teremt a jogi és üzleti munkaközösségek számára, illetve milyen kockázatokat és költségeket hordoznak a digitális transzformációs projektek. A magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kontextusba kell helyezniük az e-aláírási megoldásokat, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb alkalmazásokat és figyelembe kell venniük a kulturális, vállalati működési és stratégiai hatásokat, amelyeket hordozhatnak. Az e-aláírási megoldások alkalmazásának konkrét joghatásaival, adott üzleti környezetben való bevezetésükkel és más technológiákkal való integrált alkalmazásukkal kapcsolatosan érdemes szakértőkkel konzultálni.
